Mangajánló: Hana to Junketsu

Mangaajánló: Hana to Junketsu

A Twiligt óta nem találkoztam igazi vérszívókkal, akik meg akarják „enni” a szerelmüket, nem pedig megmenteni önmaguktól. Úgyhogy ezt a mangát felüdülés volt olvasni. Végre egy belevaló vámpír, aki nem fél harapni.

Egy olyan világban, ahol az emberek és a vámpírok egymás mellett élnek, Yayoi képtelen figyelmen kívül hagyni az érzéseit osztálytársa, Chitose iránt. A véletlennek köszönhetően ő és Chitose szoros kapcsolatba kerülnek. Yayoi részben örül ennek, részben pedig fél, hogy a tisztavérű vámpír csak kihasználja az érzéseit. Kapcsolatuk fordulópontjához érve Chitosénak el kell döntenie, hogy mi számára a fiú: az étele vagy a szeretője…

Karakterek

Yayoi a tipikus szerény, naiv uke, aki titokban odavan az osztálytársáért. Mire összeszedi a bátorságát, hogy megszólítsa, addigra lecsapják a kezéről a lehetőséget. Viszont a sors (mi más :D) elintézi, hogy egymás útjába kerüljenek, és a második alkalommal már egy „ágyban” is kötnek ki. Eleinte az ember azt gondolná, hogy ez egy instant love, és a fiú annyira beleesik a mi kis vámpírunkba, hogy se lát, se hall, és mindent elnéz neki. Idővel azonban kiderül, hogy a mi kedves ukénknak van személyisége, és nem hagyja magát örökké kihasználni. Ez az, ami megmenti ezt a kapcsolatot és nagy kedvenccé válhat a manga.

Chitose viszont tényleg az a tipikus, melankólikus vámpír, akit sokszor látunk a filmekben. Távolságtartó, az emberekkel szemben pedig lenéző. Ételnek tekinti őket, nem pedig önálló személyiségeknek. Mégis az ördögi mosolya, és a Yayoihoz való későbbi hozzáállása miatt kedvelhető igazán a srác. A legjobb pedig az benne, hogy képes megváltozni. Nem válik papuccsá, inkább olyanná, amilyenné válna, ha ember lenne nem pedig vámpír.

Vannak természetesen mellékszereplők, akik inkább csak előre lendítik a cselekményt, de máskülönben érdektelenek. Egyedül talán Chitose félvér húga az, aki visz egy kis vidámságot ebbe a mangába, megmutatva, hogy nem csak szenvedélyes és szomorú pillanatokból áll az élet.

Összességében

Kedves, romantikus történet egy tisztavérű vámpírral és egy aranyos sráccal. Bár nem viszik túlzásba, mégis fel-fel tűnnek morális kérdések a manga lapjain. A vámpír étele miben különbözik az emberétől? Vajon ki a nagyobb szörnyeteg, és jogos-e szörnyetegnek nevezni a vámpírokat? Bár jobban nem bontja ki ezeket a kérdéseket, de mégis változásra készteti a szereplőket.

Nagy kedvencemmé vált, mert eléggé kevés olyan történet lett lefordítva magyarra, amikben vérszívók szerepelnek. Nagyon hiányoznak az ilyen belevaló sztorik. Számomra nagy kincs, ha szembe jön velem egy helyes vérszopó – és az sem baj, ha mást is szop. 😛

Természetesen van benne szex, de mégse viszik túlzásba – Yayoi szerint azért kicsit igen. 😀 Viszont nem pornó, és ez nagy szó. Nem esnek minden oldalon egymásnak, így marad hely és idő a történetre és a karakterekre.

Szívből ajánlom azoknak, akik szeretik a vámpírokat. A rövid, egy este kiolvasható „esti meséket” és az ízlésesen tálalt szexjeleneteket. És persze a Happy Endet. 😀

A magyar fordítást készítette a Yaoi Blood.
Olvasható az AnimeAddicts oldalán.
BLA adatlap: Hana to Junketsu

Szólj hozzá!